Tanáraink közül talán az egyik legikonikusabbal kezdenénk ezt az interjú-sorozatot. Jenes Béla tanár urat azt hiszem senkinek nem kell bemutatni. A folyton programokat szervező, sztorizó tesitanárt az első részben a múltjáról kérdeztük.
– Mesélne kicsit a gimnáziumi éveiről?
– Hát ott még nagy fegyelem volt, nem ilyen szabados volt. Ide jártam a Táncsicsba, és ott olyan tanárok voltak, akiket ‘56-ban kirúgtak az egyetemről, tehát jó tanárok. De hát csibészséget azért mi is csináltunk ugye, ilyeneket, hogy tintapacát odatettünk a kémiatanár feneke alá. Szerencsére köpenyben volt, de ilyen balhék voltak. Azért viszonylag nyugalmas volt.
– Miután befejezte a gimnáziumot, milyen irányba akart továbbtanulni? Már akkor tanárnak készült?
– Nem, egy gimnáziumi osztálytársam papája faszobrász volt, és én is nagyon sokat csináltam kiskoromban. Lombfűrésszel kivágtam kis Micky Mouse figurákat, talapzatot készítettem nekik, szóval szerettem az ilyen barkácsolást, és gondoltam, hogy akkor én is faszobrász leszek, de aztán nem indult abban az évben ilyen szak, mert hát olyan sok faszobrászra nincs szükség. És akkor gondoltam, hogy ha már sportoltam, addigra 6 éve legalább, akkor megpróbálom a TF-et [Testnevelési Főiskola]. Elmentem egy évet dolgozni… hát lehet, hogy akkor próbáltam meg először, de nem készültem semmit. Akkor még sokkal szigorúbb volt, mint most, mert hát most egy emelt szintű érettségi kell és aztán bemész, akkor meg minden sportágból felvételi volt. Mondjuk 145 volt a kettes magasugrásban és tíz centinkként emelkedett, és súlylökésből is meg volt adva, diszkoszvetésből, vagy ha gerelyt, akkor abból, na mindegy. Nem tudom már, akkor volt-e, vagy akkor elvittek katonának, akkor két évre elvittek. De egyébként mindenkit elvittek, ha felvették akkor is, akkor elment előtte kilenc hónapra, aztán elvégezte és utána behívták, mert akkor két év volt, és akkor behívták megint. A TF-re nem is lehetett úgy bekerülni, ha nem volt valaki katona, mert hát aki alkalmatlan a katonaságra, valószínűleg a TF-re is alkalmatlan. Na mindegy, és akkor utána egyet kísérleteztem, másodszorra már készültem rendesen, mert én itt laktam a MOM-nál, a kultúrháznál, és kijártam a pályára gyakorolni, utána bementem, labdát gyakoroltam, utána bementem a tornaterembe tornázni. Na, nem vettek föl. És aztán harmadszorra fölvettek, de az elején még úgy volt, hogy 30 fiút – 30 lányt vesznek föl, amikor engem fölvettek akkor már 40-re módosult. De úgy volt, hogy ennek a kétharmadának, a 40 fiú és 40 lány kétharmadának vidékinek kellett lennie. Hát ugye mert Budapest az 2 millió, vagy akkor 1,6 volt, a vidék az meg mit tudom én, 8. És hát így nem sikerültek a felvételik, utána felvettek. Megpróbáltam a honvédelmi ösztöndíjat is, mert a Honvédségnél mindig volt sporttiszt. De hát nem akartam persze ott lenni, csak akkor bekerülök. Na mindegy, szóval utána felvettek, és akkor elvégeztem.
– Mit sportolt akkor?
– Hát jégkorongoztam, nyolc évig, de az elején mellette még kosaraztam is. Most BSE, az ott volt a Deák tér mellett, ahol most nagy szabad terület van, a villamos végállomásnál, ott előtte voltak ilyen egyszintes épületek, és ott boltok voltak, és mögötte egy nagy terület, és ott volt a kosárpálya. Hát aztán a kettőt nem tudtam együtt csinálni, és akkor maradt a hoki.
– Említette, hogy elment egy évet dolgozni egyetem előtt, mit dolgozott?
– Hát, akkor voltam a Pénzügyminisztériumban, a belvárosban, és ott mittudomén, mit kellett csinálni. Akkor vittek el talán katonának, és utána elmentem kútmérőnek, ilyen alibi-munkára. Az olyan volt, hogy vannak ilyen talajvízkutak a városban. Azt nem látod, egy ekkora cső [megmutatta, kb. 30 cm átmérőjű], és akkor oda le kellett engedni egy súlyt, azon volt egy síp. És mikor beleért a vízbe sípolt, mert ugye a levegőt kiszorította. Akkor leolvastam hány centi és beírtam. Ez a Duna szintjéhez volt, hogy milyen a talajvíz ellátottság. Két területem volt, minden héten egyszer ki kellett volna menni, de hát az egyik héten az egyik helyre mentem, akkor a másikra megsaccoltam, aztán a másikra és erre saccoltam. Ezt egy nap alatt lebonyolítottam, és ennyi volt. De aztán voltak, akik nálam sokkal linkebbek voltak, mert abszolút nem jártak ki, viszont egyszer kimentek ellenőrizni, és akkor ezeket kirúgták. Na így jártam én is a végén. Na mindegy, aztán hokiztam, és akkor ilyen első profi voltam, tehát gyakorlatilag volt munkahelyem, akkor már a Volánnál játszottam, és onnan kaptam fizetést.