Ukrajna történelme – 1. rész

Ukrajna területe már az ókorban is lakott volt, a szkíták éltek itt. A Kr. e. 7. században a görögök eljutottak a Krím-félszigetre, és létrehoztak két jelentős gyarmatvárost (az egyiket a mai Szevasztopol, a másikat a mai Kercs helyén). A gyarmatvárosok egyre jobban függetlenedtek a görögöktől, idővel a kereskedelmi kötelékek is lazultak. Nagy Sándor korában a Krím-félszigeten független állam létezett, a Boszporuszi Királyság (a neve onnan ered, hogy a korban a Kercsi-szorost Kimmer Boszporusznak¹ nevezték).

A Boszporuszi Királyság a hellén világ peremterületéhez tartozott. Fővárosa Pantikapaion volt (a Kercsi-szorosnál). Az első hellenisztikus állam volt (ahol a görög kultúra keveredett más népek kultúrájával). Néhány évszázad függetlenség után a királyság először Pontustól², majd Rómától függött. A Kr.u. 3–4. században betörő gótok és hunok néhány kikötőváros kivételével elsöpörték az államot.

A szláv törzsek a Kr. u. 1. században jelentek meg a mai Ukrajna északi részén. A szlávok őshazájának a Kárpátok, a Balti-tenger, az Elba és a Dnyeper által határolt területet tekintjük (bizánci és arab források is alátámasztják). Innen vándoroltak a keleti szlávok (ukránok, oroszok, fehéroroszok) keletre, a déli szlávok (horvátok, szerbek) délre, a nyugati szlávok (csehek, lengyelek) pedig nyugatra.

A Krím-félsziget lakossága az 5. században felvette a keresztény vallást (mivel Bizánc megszerezte a területet). A 7. században létrejövő Kazár Kaganátus (amely a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig terjedt, de fénykorában a mai Ukrajna keleti területeit is uralta) egy időre a térség meghatározó államává vált; érdekessége, hogy az országnak zsidó volt az államvallása. A 7. században magyarok érkeztek a területre, feltehetőleg Dél-Ukrajnában volt Levédia és Etelköz.

A 9. században varég³ törzsek vonultak végig a Dnyeper folyó mentén, számos új kereskedelmi telepet alapítva. Feltételezhetően ők alapították 860-ban Kijevet is (bár egyesek szerint korábban is létezett). Kijev később a keleti szlávok központi városává vált.

862 körül a Novgorod környéki finnek és szlávok fellázadtak a varég uralom ellen, de hamarosan egymás ellen fordultak, így a varégok visszatértek. A Kijevi Ruszt Oleg fejedelem alapította a hagyomány szerint, az állam a Kárpátoktól a Lagoda-tó partjáig terült el. A Kijevi Ruszt egész fennállása során a Rurik-dinasztia irányította (Rurik fejedelem varég vezér volt), így a nagyfejedelmeknek viking ősei is voltak. Vlagyimir fejedelem 988-ban vette fel a kereszténységet, amikor bizánci hercegnőt vett feleségül. Bölcs Jaroszláv 1054-ben bekövetkezett halálával véget ért a fejedelemség fénykora; az állam több kisebb részre esett szét (pl. Novgorod, Halics), mivel a szláv öröklési rendszerben minden fiú egyenlő részt örökölt.

Összefoglalva: Ukrajna területe már az ókorban is lakott volt, a Krím-félszigeten a Boszporuszi Királyság terült el. A szlávok már az 1. században megérkeztek a mai Ukrajna területére. A varégok számos kereskedelmi telepet alapítottak a térségben, köztük Kijevet is. A Kijevi Ruszt Oleg fejedelem hozta létre, az állam Kelet-Európa fontos hatalmi tényezőjévé vált.

A következő részben Ukrajna további középkori és újkori történelméről olvashattok!